ARTICLE
19 March 2019

A tulajdonos lehetőségei az építésügyi besorolás változása esetén

2018 decemberében jelent meg a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018.
Hungary Real Estate and Construction
To print this article, all you need is to be registered or login on Mondaq.com.

2018 decemberében jelent meg a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény a területrendezés korszakváltó megújítása" céljából. E jogszabály – töb­bek között – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) azon rendelkezéseit is módosította, amely kártalanítási kötelezettséget ír elő a telek építésügyi szabályainak módosulása esetére.

Az új jogszabály

A 2018 december végén megjelent tör­vény az országos, valamint a Budapesti Agglomeráció és a Balaton Kiemelt Üdü­lőkörzet területrendezési terveinek új ter­vezési rendszerben, egy időben történő felülvizsgálatát és elfogadását célozta meg, egyúttal hatályon kívül helyezve a vonatkozó törvényeket, azaz az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényt, a Budapesti Agglomerá­ció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvényt, valamint a Balaton Ki­emelt Üdülőkörzet Területrendezési Ter­vének elfogadásáról és a Balatoni Terü­letrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvényt.

A törvény indokolása szerint a terü­letrendezési tervek felülvizsgálatát az a tény indokolja, hogy a nem egyidejűleg elfogadott területrendezési tervek közt fennálló ellentmondások jogbizonytalan­ságot eredményeznek, továbbá a hatályos tervek a technikai fejlődésre, az ágazati szabályok módosulására, az ágazati le­határolások pontosodására is tekintettel elavult és a településrendezési tervekkel nem kompatibilis DTA-50 alaptérképeket alkalmaznak. Az indokolás kifejti továb­bá, hogy az előterjesztés óriási vívmánya a különböző tervezési szinteken is egy­séges, a települési önkormányzatok által használt, nagyítható, az ingatlan-nyilván­tartási térképet alaptérképként használó tervlapok rendszere, melyek immár telje­sen átjárhatóvá teszik a terület- és tele­pülésrendezés rendszerét, hozzájárulnak a területrendezési tervek hatékony érvé­nyesüléséhez és alapvetően megkönnyí­tik a jogalkalmazást.

Az Étv. kártalanítási előírásai

A fenti nagy jelentőségű módosítások mellett a 2018 december végén megjelent jogszabály kiegészítette az Étv. kártalaní­tásáról szóló rendelkezéseit is, amelyek arra az esetre vonatkoznak, ha ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat másként állapítja meg (övezeti előírások változása) vagy kor­látozza (telekalakítási vagy építési tila­lom). Ilyenkor ugyanis az Étv. szerint ha ebből a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik, a tulajdonost, haszon­élvezőt kártalanítás illeti meg. A kárta­lanítás összege az ingatlannak a koráb­bi rendeltetése alapján megállapítható régi és az új szabályozás eredménye­ként megállapítható új forgalmi értéke közötti különbözet.

Ha az ingatlanhoz fűződő korábbi, a helyi építési szabályzat szerinti építési jogok keletkezésétől számított 7 éven be­lül kerül sor e jogok megváltoztatására vagy megszüntetésére, a tulajdonosnak – kérelmére – a fentiek szerinti kártala­nítás jár. A 7 év eltelte után csak a hasz­nálat gyakorlásába való beavatkozásért és csak akkor jár kártalanítás, ha a vál­toztatás a korábbi használatot megne­hezíti vagy ellehetetleníti. A hét év a ko­rábban hatályba léptetett helyi építési szabályzat, szabályozási terv esetében 2000. március 1-jétől számítandó. Az Étv. meghatározza azokat az eseteket, amikor kártalanítás nem jár, így példá­ul a természeti veszélyeztetettségből eredő kár megelőzésére, a tulajdonos érdekeinek védelme céljából elrendelt tilalom, vagy a szabálytalan építmény, építményrész és használat esetében. A tulajdonos emellett bizonyos esetekben az ingatlan megvásárlását is kérheti at­tól, akinek érdekében állt a közérdekű célt szolgáló korlátozás előírása.

Változások 2018. január 2-től a kártalanítás korlátozásában

A 2018 januárban hatályba lépett kiegé­szítések az alábbi korlátozásokat hozták:

  • nem jár kártalanítás akkor sem, ha a helyi építési szabályzat szerinti épí­tési jog keletkezését követően nem történt a helyi építési szabályzatnak megfelelő telekalakítás vagy nem kezdődött meg építési tevékenység, és az építési jogot a települési önkor­mányzat az építési jog keletkezésétől számított 7 évet követően módosítja vagy megszünteti, továbbá
  • a települési (a fővárosban a fővárosi és a kerületi) önkormányzatot kár­talanítási kötelezettség nem terhe­li, amennyiben a településrendezési eszköz fentiek szerinti korlátozása területrendezési tárgyú jogszabály települési szintű érvényesítésének közvetlen következménye.

A kártalanítás megfizetésére kötelezett

A kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a korlátozás tör­tént. Ha nem határozzák meg azt, aki­nek az érdekében a korlátozás történt, a kártalanítási kötelezettség a települési önkormányzatot terheli. A fővárosban a kártalanítás a fővárosi, illetőleg a ke­rületi önkormányzatot érdekeltségük arányában terheli. Ha az, akinek az ér­dekében a kártalanítási kötelezettség­gel járó előírás szükségessé vált, a tila­lom vagy a korlátozás elrendelése után jogutód nélkül megszűnt, és a települé­si önkormányzat az előírást fenntartja, a kártalanítási kötelezettség szintén az önkormányzatot terheli.

Esedékesség

A kártalanítási igény a vagyoni hátrány keletkezésekor válik esedékessé. Ez az időpont a helyi építési szabályzat, szabá­lyozási terv hatálybalépésének, illetőleg az Étv. 20. § (4) bekezdésében foglaltak szerinti tilalmat, korlátozást elrendelő határozat véglegessé válásának a nap­ja. A kártalanítás a felek megállapodá­sának tárgya.

Ha a szerződő felek között – a kére­lem benyújtásától számított egy éven belül – nem jön létre megállapodás, ak­kor kártalanítási eljárást kell lefolytatni, amelyet a fővárosi és megyei kormány­hivatal folytat le a kisajátítási kártala­nítás szabályai szerint.

A telek építési előírásainak megvál­toztatásakor érdemes tehát a fenti sza­bályokkal tisztában lenni, hogy a tulaj­donos számára előnytelen módosítás esetén hatékonyan tudjon fellépni ér­dekei védelmében.

Previously published in www.muszakiellenormagazin.hu

The content of this article is intended to provide a general guide to the subject matter. Specialist advice should be sought about your specific circumstances.

See More Popular Content From

Mondaq uses cookies on this website. By using our website you agree to our use of cookies as set out in our Privacy Policy.

Learn More