Az otthoni munkavégzés - másképp "home office" - a koronavírus pandémiára tekintettel 2020. márciusa óta lényeges kérdéssé vált mind a munkáltatók, mind pedig a munkavállalók számára.
Ennek megfeleloen a jogalkotó is reagált és megkezdodött a vonatkozó munkajogi - és kapcsolódó - törvények módosítása elokészítésének a folyamata, ami bár már osz eleje óta foglalkoztatja a közvéleményt is, még mindig nem került az országgyulési eloterjesztésre alkalmas állapotba.
Ez azt jelenti, hogy még nem létezik a konkrét törvényjavaslat, csak rebesgetések, amelyek olyan lényeges változásokat hozhatnak a munkáltatók számára is, hogy azokat érdemesnek találtuk arra, hogy már most felhívjuk rá a következokben a figyelmet.
1.) Munkavégzés home officeban és annak szabályozási kérdései
A "home office" típusú otthoni munkavégzés lényegében az Mt. által már most is ismert - és eleddig inkább csak szukszavúan szabályozott - távmunka egyik módozata lenne, úgymond "részleges távmunka" az irodai és otthoni munkavégzés ötvözéseként, aminek a részletszabályai most kerülnek kidolgozásra.
1.1. Megállapodás az otthoni munkavégzésben
A tervezett szabályozás szerint a folyamatos home office jellegu otthoni munkavégzés egyoldalúan, csak a munkáltató utasítása alapján nem lesz teljes egészében elrendelheto; azaz elozetesen közösen meg kell állapodni a munkaszerzodésben az otthoni munkavégzés ezen lehetoségében.
Ennek megfeleloen várhatóan az adott munkavállalókkal munkaszerzodés módosításra lesz szükség, ami magában foglalja
- a munkavégzés helyében (pl. a munkavállaló lakcíme)
- és a munkavégzés idejében való megállapodást is, (pl. home office a hét bizonyos napjain, esetleg a nap bizonyos óráiban)
illetve bizonyos keretek közötti rugalmasságot adna a munkáltatónak, hogy utasítás alapján alakítsa a munkarendet (pl. ha csak a napok vannak meghatározva, akkor o dönteni el, hogy a lehetséges napok közül melyeken maradjon ténylegesen otthon a munkavállaló.)
Ez a szabályozás már túlmutat az otthoni munkavégzés azon esetein, hogy a munkáltató 44 napra az utasítása szerinti a munkaszerzodéstol eltéro foglalkoztatás keretében eltéro munkahelyen történo munkavégzésre kötelezheti a munkavállalót, illetve amikor idén, 2020. év tavasszal kormányzati intézkedés alapján "lock down" volt elrendelve.
Mivel pedig ezek a fontos faktorok tehát munkaszerzodési szinten szabályozandók, így tehát a munkáltató késobb egyoldalúan nem dönthet majd ezek megváltoztatásáról, hanem a munkavállaló együttmuködésére is lenne ráutalva, ezért pedig elozetesen megfeleloen mérlegelendo.
1.2.Munkavégzés feltételeinek biztosítása
A "home office" továbbra is munkaviszonyban végzett munkának számít tehát, azaz az Mt. rendelkezései ugyanúgy vonatkoznak a munkavégzés feltételeinek a biztosítására.
Ez azt is jelenti, hogy a munkavégzés feltételeit a munkáltatónak kell biztosítania, ami több tényezot is magában foglal, ezek közül a legszembetunobbek rögtön
- munkavégzés
eszközeinek a rendelkezésre
bocsátása, pl. laptop, mobiltelefon, egyéb
adathordozó stb.
- ami sok helyen szerencsére már megoldott, de amennyiben nem, úgy ezeket, mint a munkavégzéshez szükséges eszközöket a munkáltatónak kell adnia, amennyiben a munkavállaló esetlegesen a saját eszközeinek erre a célra való használatát (pl. a jogilag lehetséges, illetve a felek által megállapodott feltételek mellett) maga nem vállalja.
- akár az internet, illetve
egyéb munkahelyi munkavégzési
feltételek biztosítása
- mivel ezek közvetlenül a munkavállaló "home office"-ában jelentkezo feltételek, amiknek lényegében a költsége merül fel, a így költségtérítésként kell majd ellentételezni. Erre már most felmerült a törvényhozás szintjén reagálásként, hogy az otthonról dolgozók adómentes költségtérítésként ún. rezsiátalányt kapnának havonként a mindenkori minimálbér 10%-ban (jelenleg 16 100,-Ft), ami a jelenlegi szabályozási koncepció szerint az internet mellett a gáz, a villany és a víz többlethasználattal felmerülo költségeket kellene, hogy fedezzen; azaz nem biztos, hogy minden felmerülo költséget le fog fedni, amelyet az otthoni munkavégzés feltételeinek a biztosításával kapcsolatban azonban a munkáltatónak fizetnie kell és akár adójogilag is mérlegelésre kell majd, hogy kerüljön, miközben egyes költségek (pl. munkába járás) megtakarításként jelentkezhetnek majd.
, ugyanakkor a biztonságos munkavégzés feltételeirol való gondoskodás kérdésköre is felmerül.
Az otthoni munkavégzéssel kapcsolatban ugyanis változatlanul felmerül a biztonságos munkavégzés és a munkahelyi baleset kérdésköre, tekintettel arra, hogy a munkavégzés közben elszenvedett baleset során a munkavállalót ért kárért a munkáltató (anyagi és egyéb, pl. baleseti táppénz stb.) feleloséggel tartozik, így ez az egyes esetekben kényelminek is tekintheto munkavégzési mód jelentos jogi következményekkel is járhat a munkáltató hátrányára.
Ennek a keretei, illetve, hogy home office-ban végzett munkával kapcsolatban esetleg kelle valami speciális mércét felállítani mind a munkavállalóval, mind a munkáltatóval szemben, még nem kidolgozottak, ami jelenleg már látszik, hogy súlyosabb nem lesz a szabályozás a munkáltatóra nézve, azaz ami a tényleges munkahelyi munkavégzéskor nem lesz munkahelyi baleset, az a home office-ban sem.
1.3.Munkavégzés ellenorzése
Általánosan érvényes, hogy a munkáltató a rendelkezésre állás, illetve munkavégzés digitális ellenorzésére jogosult.
Hogy ennek az ellenorzésnek a részleteit az új jogszabálytervezet szabályozni fogja-e és miként, azonban nem ismertek, az sem, hogy a munkaido nyilvántartása hogyan lesz megoldva (hiszen pl. a heti munkaidot ugyanúgy le kell majd dolgozni).
Itt a munkáltatóknak így elsore a munkavállalók munkaeszközökön keresztül (pl. emailforgalom) megfigyelésének/ellenorzésének az eszközeinek a használatát kell majd mérlegelnie, ami nyilván számos adatvédelmi kérdést fog felvetni, és/vagy a munkáltatónak a munkavégzés (mennyiségének és minosének) az ellenorzésére új, a munkáltatónak megfelelo módszereket kell kidolgozniuk és jogi alkalmazhatóságára megvizsgáltatniuk.
Mivel a home office jellegu otthoni munkavégzés a munkahelyi-irodai munkavégzés valós alternatívájaként gyorsan elterjedt, és világszerte elfogadottá vált, így a munkáltatóknak is érdemes ennek keretei kidolgozására idot és forrást fordítania, hogy az elonyeibol o is megfeleloen tudjon profitálni.
A törvénytervezetnek a jogszabályalkotó még idén osszel - konkrét dátum még nem ismert - parlamenti elo terjesztését tervezi, amire annál is szükség lenne, mivel az oszi/téli idoszakban ismét jelentosen meg fog növekedni a részben otthon munkát végzo munkavállalók száma, akár saját, akár munkáltatói kezdeményezésre is.
The content of this article is intended to provide a general guide to the subject matter. Specialist advice should be sought about your specific circumstances.