ARTICLE
3 August 2018

Néhány szó a településrendezési szerződésről

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 30/A. §-a szabályozza a településrendezési szerződést. Eszerint a települési önkormányzat egyes településfejlesztési célok...
Hungary Real Estate and Construction

Nagyobb beruházások esetén gyakori, hogy a beruházó és a helyi önkormányzat településrendezési szerződést kötnek azokról a vállalásokról, amelyek a beruházás megvalósítása érdekében szükségesek a településen és az adott ingatlanon.

Mi a településrendezési szerződés?

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 30/A. §-a szabályozza a településrendezési szerződést. Eszerint a települési önkormányzat egyes településfejlesztési célok megvalósítására településrendezési szerződést köthet az érintett telek tulajdonosával, illetve a telken beruházni szándékozóval. A településrendezési szerződés közigazgatási szerződésnek minősül. A szerződés megkötése előtt a települési önkormányzat képviselő-testülete dönt a cél megvalósítója által készített telepítési tanulmánytervről annak hiánytalan benyújtásától számított 30 napon belül.

A szerződés tárgya

Az Étv. példálózó jelleggel sorolja fel, mi lehet a településrendezési szerződés tárgya. Elsőként a törvény a telepítési tanulmányterv alapján a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök kidolgozásának finanszírozását említi. Ebben az esetben az önkormányzat a szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy a szükséges településrendezési eljárást a megállapított határidőn belül megindítja és azt az előírásoknak megfelelően lefolytatja. A szerződésben rendelkezni kell továbbá a településrendezési eszközök véleményezési eljárása során a véleményezők részéről felmerülő, jogszabály által alátámasztott észrevétel kapcsán szükséges intézkedésekről, a településrendezési eszközökön végrehajtandó változtatások kötelezettségéről, a változtatás miatti esetleges ismételt véleményeztetési kötelezettségről. Amennyiben a településrendezési szerződés a fentiekről rendelkezik, azt – törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – az önkormányzat a települési önkormányzat képviselő- testületének döntésétől számított 30 napon belül írásban köti meg.

A településrendezési szerződésben rendelkezhetnek a felek továbbá azon egyéb költségeknek vagy egyéb ráfordításoknak a cél megvalósítója általi átvállalásáról, amelyek a cél megvalósításának:

  1. előfeltételei – az érintett terület előkészítése, ennek keretében a telekviszonyok rendezése vagy megváltoztatása, a talaj megtisztítása – vagy
  2. következményei – a szükséges kiszolgáló intézmény- és infrastruktúrafejlesztések –, és azok megvalósítása az önkormányzatot terhelné.

Ebben az esetben a törvény megköveteli, hogy a kikötött vagy vállalt kötelezettségek és a megvalósuló településrendezési cél között közvetlen összefüggésnek kell lennie.

Ingatlan-nyilvántartási Feljegyzés

A településrendezési szerződésben a telek tulajdonosa vagy annak hozzájárulásával a beruházó által vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a településrendezési kötelezettség tényét a települési önkormányzat jegyzőjének megkeresésére a mellékelt szerződés alapján az ingatlan- nyilvántartásba fel kell jegyeztetni. A kötelezettség megszűnését követő 15 munkanapon belül az önkormányzat jegyzője megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a tény törlése érdekében.

Bírói gyakorlat

Egy viszonylag friss kúriai döntésben részletezésre került a településrendezési szerződés lényege. Ebben kimondásra került, hogy a településrendezési szerződés egy olyan polgári jogi – fejlesztési – megállapodás, amelynek alanya a fejlesztő és az önkormányzat. A bíróság elismerte, hogy a felek között létrejövő érdekegyezőség alapja az, hogy a településfejlesztés közösségi eszközöket is igényel, amelynek hasznai gyakran – ún. külső gazdasági hatások – eredményeként magántulajdonú ingatlanok értékének növekményében erőteljesen megjelennek. A közösségi érdekű beruházások megvalósítása vagy az ilyen hasznokból más formában való visszatérítés a közösségi előnyök rendelkezésre bocsátásának feltétele. Az önkormányzat a közösségi erőforrásokat jellemzően tulajdonosként, illetve közpolitika megvalósítójaként, és nem hatósági jogkör gyakorlójaként bocsátja rendelkezésre.

A bíróság szerint piacgazdaságban természetes, hogy a helyi önkormányzat gazdálkodik, vagyonával rendelkezik, másfelől pedig közhatalom birtokosa. Jellemzően mind a két szerepét közcélok megvalósítása érdekében játssza, és ebből nem következik pozíciói összekeveredése. Éppen ellenkezőleg, a különböző közjogi és magánjogi megoldásoknak, adott esetben azok rendezett kapcsolódásainak, éppen a határok pontos meghúzását és az alkalmazott jogintézmények típusához igazodó garanciák meglétét kell biztosítaniuk.

A gyakorlatban

Tapasztalataink szerint az adott beruházás célján és jellegén kívül a településtől és az ott addig megvalósult egyéb beruházásoktól is függ, hogy milyen tartalommal köt az önkormányzat a beruházóval szerződést. Előfordulhat az is, hogy a településrendezési szerződés mellett vagy helyett a felek településfejlesztési megállapodást (is) kötnek. Ebben az esetben a felek még nagyobb szabadsággal rendelkeznek az együttműködésük kereteit rendezni, így jellemzően a településfejlesztési szerződésben a beruházással kapcsolatos egyéb fejlesztési célú vállalásokat is tesznek.

The content of this article is intended to provide a general guide to the subject matter. Specialist advice should be sought about your specific circumstances.

Mondaq uses cookies on this website. By using our website you agree to our use of cookies as set out in our Privacy Policy.

Learn More