A népegészségügyi termékadó – bár nem csak sós termékeket érint – mégis elsosorban, mint chipsadó vonult be a magyar köztudatba, mint olyan adófajta, ami a jogszabály által lényegében egészségtelennek, illetve kevésbé egészségesnek titulált élelmiszereket sújtja.

1. Mikor eshetnek termékek a chipsadó fizetési kötelezettség alá?

A sós élelmiszerek esetében az adó azon termékeket sújtja, amelyek sós snacknek minosülnek és gabona, burgonya vagy olajos magvak felhasználásával készült, sütött, extrudált vagy pörkölt, ízesített és azonnali fogyasztásra alkalmas termékek, ha sótartalom meghaladja az 1 gramm só/100 gramm mennyiséget, de csak az elore csomagolt termékek esetén.

A sós snack összefoglaló elnevezés azonban nem a kereskedelmi megnevezésére, vagy élelmiszerjogi besorolására vonatkozik a termékeknek, hanem – adó révén – itt a vámjogi besorolás a meghatározó.

Azaz annak eldöntésében, hogy az adott termék a chipsadó megfizetésének kötelezettsége alá tartozik, az elsodleges, hogy a vámtarifa számok szerinti – általános, vagy egyedi - értelmezéshez fuzött vámjogi definíció szerint bele esik-e az adóköteles termékek kategóriájába.

2. Mikor kell chipsadót fizetni?

Tehát a chipsadó fizetésére vonatkozó kötelezettség akkor áll fenn, ha a termék a) vámjogi szempontból az adóköteles termékek kategóriájába tartozik b) a sótartalma a meghatározott mértéket eléri.

A vámjogi besorolás olyan termékeknél, amelyek definíció alapján nem egyértelmuen esnek bele valamely kategóriákba, adott esetben eldöntheto a receptúra, vagy az egyéb jogszabályi értelmezés, illetve a vámhatósággal történt egyeztetés alapján – nem egyértelmu besorolás esetén fontos az alapos eljárás mind az adófizetési kötelezettség, mind pedig annak teljesítése érdekében.

3. Élelmiszerek összetétele - kettos minoség és a chipsadó

A chipsadó ebben a formában és feltételekkel magyar jelenség, célja pedig az egészségvédelem preventív szempontból.

A 2022-ben életbe lépo magyar fogyasztóvédelmi eloírások ugyanakkor eloírják azt is, hogy ugyanaz a termék nem kerülhet hazánkban más minoségben forgalomba, mint az európai unió egyéb országaiban, azaz egy azonos elnevezésu, megjelenésu, azaz a 2 fogyasztóban termékazonosság benyomását kelto termék nem lehet rosszabb minoségu, mint amit az unió egyéb országaiban forgalmaznak.

Ennek az eloírásnak a megsértése fogyasztóvédelmi bírság megfizetését vonja ma után, és az utóbbi évek fogyasztóvédelmi botrányai" – miszerint külföldi eloállítók Magyarországon gyengébb minoségu terméket hoztak forgalomba, mint pl. NyugatEurópában – hívták életre.

Sok gyártóban így felmerül annak a kérdése, hogy amennyiben a termék a népegészségügyi termékadó tárgyát képezo magas sótartalom csökkentése érdekében alacsonyabb sótartalommal kerül forgalmazásra, az megsérti-e az eloírásokat.

A válasz a termék egyedi megítélésétol is függ, de általánosságban az mondható, hogy a magasabb rendu egészségvédelmi célú sócsökkentés a termékben még önmagában valószínuleg nem vezet ahhoz, hogy az alacsonyabb sótartalmú termék és az alaptermék közötti minoség egy kettos minoséget hozzon létre, azaz magyar piacon csökkentett sótartalommal forgalomba hozott termék a fogyasztókat a termék minosége vonatkozásában megtévessze.

The content of this article is intended to provide a general guide to the subject matter. Specialist advice should be sought about your specific circumstances.